Görögország roskadozik az adóssága alatt, az ATM-ekből pedig hamarosan kifogy a pénz még úgy is, hogy az emberek csak 60 eurót vehetnek fel naponta. Elképzelhető-e, hogy a görögök renegát módon fogják magukat és nyomtatnak egy csomó eurót a válság kezelésére? A rövid válasz: az eurózónában nem. Ehhez kapcsolódóan most két alapvető kérdés megválaszolásával elmagyarázzuk röviden, hogyan is működik a pénzügyi rendszerük.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében az MNB az eddigi 3 és 5 éves futamidő mellett 10 éves lejárattal is meghirdeti a banki állampapír-vásárlást támogató kamatcsere-eszközét (IRS). Az államadósság finanszírozását tovább stabilizáló és így az önfinanszírozási koncepcióhoz illeszkedő új, a korábbiaknál hosszabb futamidőről a bankokkal való egyeztetést követően döntött az MNB. A bankok többsége által használt IRS jelenleg fennálló állománya csaknem 550 milliárd forintot tesz ki. A monetáris politikai eszköztár átalakításának 2015. június eleji bejelentése után az IRS iránti kereslet újra megélénkült. A bankok a jegybanki IRS használata fejében nem csak növelték állampapír-állományukat, hanem a meglévő állampapír-állomány tartós tartását is vállalták.
A magyar jegybank három olyan kockázati forgatókönyvet vázolt fel, ami az inflációs jelentésében vázolt alappályától eltérő jövőt hozna. Érdekes megfigyelni, hogy a korábbiakkal ellentétben a háromból immár kettő járna szigorúbb monetáris politikával a jövőben. Ez akár arra is utalhat, hogy a jegybankunk már látja a kamatcsökkentési ciklus végét.
Az elmúlt években a világ számos gazdaságában az infláció jelentős csökkenését figyelhettük meg, aminek következtében az inflációs ráták általában a jegybanki célok alatt, gyakran negatív tartományban is alakultak. A jegybankok ezen makrogazdasági helyzetre a monetáris kondíciók fokozatos lazításával reagáltak. Tekintve, hogy nyitott gazdaságokban - mint amilyen Magyarország is - az alacsonyabb kamatkörnyezet a nominális árfolyamokon keresztül emelheti az inflációt, ezért a jegybankok számára kiemelten fontos az árfolyam és infláció közötti kapcsolat minél pontosabb és naprakészebb megértése. Alábbi elemzésünk e tekintetben mutatja be a legfrissebb hazai eredményeket.
Akár két kamatemelésre is számíthatunk az amerikai jegybanktól még idén - legalábbis a Fed egyik idén szavazó döntéshozója szerint szeptemberben és decemberben is emelniük kéne.
Egy hajszállal optimistábban látja az idei növekedési kilátásainkat a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor a jövőre vonatkozó inflációs előrejelzésüket lejjebb hozták - derül ki az inflációs jelentésük ma közzétett részleteiből. Az inflációs jelentést teljes egészében csak csütörtökön teszik majd közzé.
Holnap újabb 15 bázisponttal faragja lejjebb az irányadó kamatot a jegybank - vélik egységesen a Portfolio által megkérdezett szakértők. Azzal kapcsolatban viszont, hogy mi jön ezután egyre nagyobb a bizonytalanság.
Megosztottá váltak az amerikai jegybank döntéshozói abban kérdésben, hogy pontosan milyen ütemben is kéne kamatot emelniük. Vannak, akik már idén is legalább két alkalommal emelnék az irányadó rátát - számolt be róla a Reuters.
Miközben a fejlett világban máig nem mernek a válság óta nulla közelébe vágott kamatokhoz nyúlni, addig öt afrikai jegybank már bőszen szigorító üzemmódra váltott. Úgy tűnik tehát, mégsem vár az egész világ a kamatemelések megkezdésével.
Nem kéne annyira nagy jelentőséget tulajdonítani az első lehetséges kamatemelésnek, hiszen a monetáris politika az elkövetkező időszakban még nagyon támogató lesz - jelentette ki Janet Yellen Fed-elnök mai sajtótájékoztatóján, miután a Fed a mai napon változatlanul hagyta az irányadó rátáját, de a döntéshozók előrejelzései idei emelést jósoltak.
Az amerikai jegybank ma a várakozásoknak megfelelően nem nyúlt hozzá az irányadó rátájához, így az továbbra is 0-0,25 százalék közötti sávban marad. A jegybanki iránymutatás lényegében nem változott: további fellendülést várnak a munkaerőpiacon, de fontos megjegyezni, hogy a döntéshozók túlnyomó többsége még idén kamatot emelne. A jegybanki közleményből kiderült, hogy enyhén lassabb növekedésre számítanak a jegybankárok 2015-ben, ami miatt lassabban emelkedő kamatpályával is kalkulálnak a jövőben - derül ki a friss negyedéves előrejelzéseikből. A tőkepiacok örültek a friss információknak, feltehetően leginkább a lassabb jövőbeli kamatpályának.
Janet Yellen Fed-elnök sajtótájékoztatójáról szóló beszámolónkat az alábbi linken olvashatják el:
Soha nem látott rekord mélységben járnak itthon a rövid hozamok, de szerintünk ennél még izgalmasabb jelenségnek lehetünk hamarosan a szemtanúi. Az látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank a várakozásokon simán túltehet a kamatvágásaival, miközben az önfinanszírozási programja keretében óriási mennyiségű likviditást terel át az állampapírpiacra. Mivel az adósságkezelőnk idén nem igazította ehhez a finanszírozási tervét, ezért arra számíthatnánk, hogy jelentős hozamsüllyedés jön. Csakhogy eközben az eurózónás hozamkörnyezet vad hullámok közepette emelkedik, míg az amerikai Fed az egyre egészségesebb munkapiacát látva, szeptemberben kamatot emelhet. Ezek fényében szerintünk az elkövetkező hónapok óriási izgalmakat tartogatnak a magyar állampapírpiacon.
Mi a bankok feladata? A jegybank által létrehozott pénz közvetítése a megtakarítók és a hitelfelvevők között - vágják rá sokan. Az IMF szakértője, Jakab Zoltán és a Bank of England szakértője, Michael Kumhof tanulmánya azonban felhívja a figyelmet, hogy a bankok nem egyszerűen a jegybankok által létrehozott pénzmennyiséget közvetítik tovább, hanem maguk is pénzteremtők, ezáltal befolyásolják a monetáris politika és a különböző válságkezelési technikák hatékonyságát - írja a Financial Times. Nagyon nem mindegy, ezt figyelembe veszi-e a gazdaságpolitika.
Jól működik az EKB programja ezért továbbra is arra fókuszál majd a jegybank, hogy azt teljesen mértékben végrehajtsa - mondta el Mario Draghi EKB-elnök a mai döntésüket követő sajtótájékoztatón. Kitért rá ugyanakkor, hogy az eurózóna veszített a növekedési momentumából, ami számára csalódás volt. A görög helyzet kapcsán pedig hangsúlyozta, ők mindenképpen azt szeretnék, ha az ország az euróövezeten belül maradna.
Ma ismét döntött az Európai Központi Bank az euróövezeti monetáris politika irányáról és ennek jegyében szinten tartotta az 5 bázispontos irányadó rátáját. A döntése teljesen összhangban van az elemzői várakozásokkal, a piac valójában arra fókuszál majd, hogy Mario Draghi jegybankelnök a mennyiségi lazítási programról, illetve a görög helyzetről mit mond a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatón.
Az EKB elnökének beszédéről szóló beszámolónkat az alábbi linken olvashatják el:
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az államadósság hazai forintforrásokból történő refinanszírozásának erősítése érdekében megújította jegybanki eszköztárát. Ennek központi elemeként 2015. szeptember végétől a három hónapos jegybanki betét lesz az MNB irányadó eszköze, a kéthetes betét pedig mennyiségi korlátozás mellett, aukciós technikával kerül meghirdetésre. A kéthetes betét állománya lépcsőzetesen csökken majd, és 2015. év végén éri el a mennyiségi korlátként meghatározott, 1000 milliárd forintos szintet. Az eszköztár átalakítása azáltal segíti elő az önfinanszírozási célt, hogy az állampapírok likviditási szempontból előnyösebb besorolás alá esnek, mint az új, három hónapos jegybanki betét, így a bankok a szabályozói elvárásoknak való kötelező megfelelés miatt abban lesznek érdekeltek, hogy a jegybank helyett egyre nagyobb mértékben az államháztartást finanszírozzák. A növekvő állampapír-vásárlással járó alkalmazkodás miatt a reálgazdaság hitelezése nem sérül.
Negatív hír a forintra nézve az, amit a jegybank bejelentett, noha hosszútávon nem rossz ötlet az új irányadó ráta - nyilatkozták a Portfolio-nak elsődleges állampapír-piaci kereskedők.
Van még tér a további kamatcsökkentésre itthon és a görögök esetleges kilépése az eurózónából csak mérsékelten hat majd hazánkra - mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek adott interjújában.
Matolcsy György jegybankelnök is felszólalt Orbán Viktor mai évértékelője előtt. Az elmúlt évek folyamatos dicséretén kívül elmondta: mostantól a jegybank stabilizátor szerepet akar majd betölteni. Nem először hallunk ilyen üzentet a jegybank részéről, de a pontos értelmezése egyelőre nem világos.
Nem kizárt, hogy sokaknak hamarosan arra kell rádöbbennie, hogy a Magyar Nemzeti Bank sokkal bátrabb, mint eddig gondolták. Könnyű elfelejteni, hogy mennyire bizonytalan dolog az alapkamatunk előrejelzése, márpedig az előző ciklussal kapcsolatos óriási bizonytalanságból tanulhattunk volna. Nos, ma az elemzői konszenzus szerint 1,5 százaléknál van a jegybanki kamat alja - vagyis már pusztán 15 bázispontnyi vágásra. Mi erre mégsem vennénk mérget, hiszen éppen az látszik, hogy a Fed kamatemelése (jóval) későbbre marad, az EKB kitart a vásárlásaival jövő szeptemberig, a hazai infláció pedig az élénkülése ellenére is tartósan alacsonyan marad. Ráadásul mindeközben a piac rendkívül elfogadó a kamatvágásokkal szemben, a forint esetleges gyengülése pedig nem jelent problémát (sőt!). A jegybank próbált a maga módján üzenni erről, de úgy tűnik, sokan nem vették a lapot. Az alábbi írással ezt a kényes előrejelzési kérdést próbáljuk körbejárni.
Már a szigetek átadására készültek, de megállt a toll az aláírás előtt.
Nem látják vonzónak a magyar kötvényeket a befektetők, túl sok a vörös zászló.
Moszkva nyitott bizonyos területcserékre, állítólag.
A németek többsége támogatná, de van egy bökkenő
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
